Tevékenység

2018 nemhogy köszönés, de lábtörlés nélkül érkezett meg az életünkbe, mi pedig azon kaptuk magunkat, hogy már több, mint 6 hete nem írtunk a Beer Week in Budapest 2018-ról. Hiánypótlás következik, de igyekszünk nem olyanokat írni, hogy “amikor elkezdtük szervezni a fesztivált, akkor 2018 még valami távoli dátumnak tűnt, most meg már javában tapossuk”… Rebák Tibi barátunk sokkal jobb a személyesebb hangvételben, így, ha még nem volt meg, akkor inkább az ő sorait javasolnánk a Kohatun.

photo David Bodnar Photography artwork S 9 T X E

Kritikát külföldről még nem igazán kaptunk (Olaszországból többen a Del Ducato “kraftságát” tették szóvá, mondván, hogy nem csak eladták magukat, de a helyi törvények szerint már nem is számítanak kézművesnek), ami pedig az itthoni szcéna körében eddig vesszőparipa, hogy pohártöréskor lesz díj felszámolva (“If you loose or break your tasting glass you can buy another at our official merch desk for 2.000 HUF”), de őket megnyugtatjuk ezúton is, hogy ez bizon..

Előre leszögezem, nem pr-cikk és nem fizetett le a Fehér Nyúl. Egyszerűen az előző cikkben feldobott labdát szépen visszapasszolták, így megérdemlik a cikket… Nem tagadom, bírom a söreiket, amelyiket nem, azt meg nem iszom.

A Barley Winenal kezdek, na nem azért, mert rutintalan vagyok, hanem mert kéri a színe, annyira hívogató, hogy egyből ehhez nyúl az ember. Illatra nagyon édes, nagyon gyümölcsös (vanília pudingos, gyümölcsös piskótatorta), de közben simán érezni már itt is az alkoholt. Ahogy kortyolok, nagyon gazdagon indít, rögtön bekezd a rengeteg ízzel. Miután eltelített a ragadós, édes massza jóleső, fanyar, leheletnyi kesernyés véggel zár. Nem adja könnyen magát, 11%-os és nem is próbálja titkolni. Sűrű, zsibbaszt, először csak a nyelvet, aztán már a torkomat is. Miközben melegszik, kortyonként más lesz: édes, keserű, joghurtosan krémes, gyümölcsösen selymes, legvégén lekváros… Ami jó, hogy sokarcú desszertsör, ami rossz, hogy nagyon alkalmi, így nem egy mindenestés ital.

Feh..

Amikor rákerestem az archívumunkban, hogy mit írtunk korábban a Zip’s-ről, nem lepődtem meg. Nem számítottam sok találatra, illetve kifejezetten nem számítottam egyedi kritikákra. Ennek leginkább az az oka, hogy a Zip’s érdekes üzletpolitikát folytat. Mikor mindenhol a premierek pörögtek, hetente volt több sörnek bemutatója, ők akkor sem csaptak nagy hírverést egy érkező új sörnek. Igazából nehéz is volt követni, hogy éppen mi történik: mindig volt egy csomó új főzet, általában jobbak, állandó minőséggel (értsd, soha nem futottunk bele hibás tételbe) és az utóbbi időben egyre érdekesebb kísérletezésekkel. Szóval igazából tejesen jó volt, mindig nyugodtan lehetet rákóstolni egy új Zip’s sörre, csak sosem volt nagy a hype körülöttük.

Ebbe a felállásba robbant bele az Angel’s Ser, de az aztán rögtön pörgőrúgással támadott. Együttműködés a Jameson Whiskeyvel. Rendes whiskeys hordós érlelés. Pezsgőélesztő. Must. És persze amitől rögtön érdekes lett az egész / felhúztuk a szemöldökünket, ho..

Sírsz.

Programajánló 2018. január

2018. január 5. Csupi’s last xx year “Say Csupi one more time, I dare you, I double dare you!”

2018. január 5. Véradás a Szimpla Kertben – Ultimate Transfusion Winter EditionVérért sör, ez az igazi transzfúzió.

2018. január 6. Parody Brewing Monstrosity Show Nincsenek szavak.

2018. január 10. A pulton innen túl, pulton túl, avagy kik azok a Vári nővérek? Ogre Bácsi Söregyetem újra működik!

2018. január 10. Mad Scientist – Blurry Face IPA premiere

2018. január 11. King Kapia premier a Dezsőben!Kápia paprika, füstölstö sörben… hmm?

2018. január 11. Sörkóstoló Helló Szeged!

2018. január 12. Welcome to the famous Squirell Orchestra! Monyó + Armando_Otchoa. Wow.

2018. január 13. Disznóvágás a sörfőzdében (na jó, mellette) Ha Mecseknádasdon jársz, kötelező! (Hozz kóstolót.)

2017. január 16. Brew Your Mind CAN Release A doboz menő!

2017. január 17. Sörkóstoló / FőzdeEstiMesék a Rothbeer Sörfőzdével Helló Pécs!

2017. január 17. Sörszalon K U L T Ú..

Ha Salzburgan találja magát az ember és csak egy sörös helyre van idő, akkor nehogy a Stiegl Brauwelt főzde – látogatóközpont – étterem felé vegye az irányt (bár egynek megjárja, de nem kihagyhatatlan élmény). Ha már itt tartunk, több mint 3 éve komolyabban is ránéztünk az akkori szortimentre…

Nincs tökölés, pörög a sor; ha nem tudod felvenni a sebességet, kimaradsz két körből és dobhatsz két kockával, hogy újra játékba kerülj…

Az Augustiner Bräuba – szerényen csak Ausztria legnagyobb sörtavernájaként aposztrofálja magát – a kint lakó barátainkkal néztünk el. Ők sem voltak még ott, így nagyon meglepett minket, hogy nyitás előtt 5 perccel még csak mi álltunk azt ajtóban, aztán a másodpercre pontos ajtónyitásra hirtelen ott termett vagy 20 ember és korra való tekintet nélkül szinte elkezdtek rohanni lefele a nehéz faajtó után elénk terülő széles lépcsősoron. A falakat freskók borítják, de nincs idő a részletekkel vesződni. Rajtunk kívül mindenki nagyon célirányosan indult el a körfolyo..

Sörajánló a teljesség igénye nélkül az év utolsó napjaira. Ezer éve írtam utoljára, de nem mentegetőzni vagyok itt. Szeretek a gluténmentes sörökkel kísérletezni, adta is magát egyből az idei Mikkeller Xmas Wish. Nagyon krémes a habja ez tetszik, de az ízében valami hibádzik, kilóg belőle valami és sajnos gyógyszeresen keserű is. Kissé fanyar, testetlen, kezdésnek jó, de sok karácsony nincs benne. Lapozzunk.

A Hopfanatic Christmas Hoppuding már a címkéjével, illetve a szövegével megvett. Egy olyan karácsonyi sör, ami végre nem úszik a puszedli-fűszerben:

“Kiszakadni a mézeskalácsos fahéjtól és szegfűszegtől gejl söröktől”

Kellemesen gyümölcsös illattú, talán már a fügét is érezni itt; az ‘imperial ipa fügével és kakaóbabbal’ leírás után nem tudod, mit várj tőle (ránézésre mélyebbre, krémesebb, erőteljesebbre gondolnék), de nagyon kellemes, testes, folyós és könnyen iható. Kis cuki gyümölccsel indít, ami után egyből jön a kakaóbab, erőteljes dohányos-földességet hozva a végébe, finom..