24.hu, 2026. május 17. – Vaskor Máté

Az MDKSZ elnöke szerint nincs ok feltételezni azt, hogy az állam a magyar kisvállalkozásokkal létrejött jogviszonyában saját szerződéses vállalásait ne tartaná be.

A dohány kiskereskedőknek tartós szerződéses jogviszonya van a Magyar Állammal, amely alapján nekik többek között folyamatos ellátási kötelezettsége volt és van, amely teljesült. Nincs ok feltételezni azt, hogy az állam a magyar kisvállalkozásokkal létrejött jogviszonyában saját szerződéses vállalásait ne tartaná be

– közölte Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnöke a 24.hu megkeresésére, miután a szervezet közleményben jelezte honlapján, hogy a kormányváltást követően is „folytatják a munkát a trafikosok és a dohányboltokban dolgozó kollégák érdekeinek képviseletében.”

Magyar Péter miniszterelnök már a kampányban ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket, és bár konkrétumokat ezzel kapcsolatban nem mondott, ez a folyamat a dohányipart is érintheti. Lengyel Antal pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy kapnak is kérdéseket ezzel kapcsolatban a trafikosoktól.

Fontosnak tartotta ugyanakkor előre bocsátani, hogy „a koncessziók felülvizsgálatával kapcsolatosan sem konkrét tervekről, sem egy esetleges ilyen intézkedés céljáról vagy módjáról nincs hitelt érdemlő” információja.

A dohány kiskereskedelem hazánkban mintegy húszezer embernek ad munkát, nem feltételezzük, hogy az új kormány a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az ő és családjaik megélhetését veszélyeztető döntéseket hozna.

A nemzeti dohányboltok eddig is a legszigorúbban szabályozott kiskereskedelmi egységek voltak, ahol jogszabály mondja meg még a pult magasságát vagy az egyes termékek konkrét elhelyezését is. A hatóságok eddig is nagyon szigorúan ellenőrizték a dohányboltokat és a jogsértően működő dohányboltok esetén az anyagi szankciókon túl a koncessziós jogosultság megszüntetésére jelenleg is lehetőség van” – magyarázta.

Válaszában kitért arra is, hogy az MDKSZ 2002 óta működik a dohány kiskereskedők közösségi és érdekképviseleti szervezeteként, ez alatt az időszak alatt mindig az őszinte, szakmai alapokon nyugvó párbeszédre törekedtek a mindenkori döntéshozókkal. „Így van ez most is, nyitottak vagyunk a szakmai párbeszédre, és bízunk abban, hogy ez a nyitottság fogadókészségre talál majd” – jelezte.

Ígéretet tett arra, hogy amint kirajzolódik az új kormányzati struktúra, találkozót és egyeztetést kezdeményeznek a dohánytermék-kiskereskedelem szabályozásáért felelős döntéshozókkal. „Úgy gondoljuk, hogy az évek alatt összegyűlt szakmai tapasztalattal, szakértő munkatársaink által a trafikrendszerről összegyűjtött adatokkal és az ezekből készített elemzésekkel, valamint a trafikosok európai uniós érdekképviseleti szövetségének (CEDT) tagjaként a dohányszektor szabályozásáról és működéséről megszerzett nemzetközi és tagállami szintű ismeretekkel segíteni tudjuk a döntéshozók törekvését abban, hogy megalapozott, adatokon nyugvó stratégiát és szabályozást alakítsanak ki az ágazatban” – fogalmazott.

Lengyel Antal kérdésünkre válaszolva arról is szót ejtett, hogy az elmúlt 13 évben nagyon specializálttá vált ez a kiskereskedelmi tevékenység, a szigorú szabályozás pontos ismerete mellett igen nagyfokú termékismeretet és az iparági fejlesztések nyomon követését is megköveteli, hiszen minden évben újdonságok jelennek meg a termékkínálatban, a fogyasztók szakszerű és szabályszerű kiszolgálása pedig mindenkinek fontos érdeke.

Ezek az ismeretek nem szerezhetők meg egyik pillanatról a másikra, több olyan kereskedőről tudunk, aki inkább megszüntette a tevékenységét, mert nem bírta követni ezeket a változásokat, és a tudását naprakészen tartani. Egy új üzlet megnyitása a tapasztalataink szerint legalább 30 millió forintos kezdeti beruházási igényt jelent, amit utána a dohánytermékeken realizálható százalékos, jogszabályban előírt árrés mellett igen nehéz visszanyerni. Egy teljesen új belépőnek a települések többségén ez nem érné meg üzletileg

– árulta el.

Szerinte a fiatalkorúak fokozott védelme, a közegészségvédelmi célok, valamint a biztonságos és szabályozott dohánytermék kereskedelem, mint törvényi szinten meghatározott állami cél nem változott, ezeket politikai oldaltól függetlenül helyes szakpolitikai célnak nevezte.

A trafikrendszer állítása szerint beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mint arra a közleményükben is kitértek:

• Az elmúlt években a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) több ezer próbavásárlással ellenőrizte, hogy a trafikokban megszegik-e a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalmát, és a jogsértések aránya 10 százalék alatt van. Ehhez képest a fogyasztóvédelmi hatóságok adatai szerint a jogsértések aránya 70 százalék körüli volt, amikor a fiatalkorúak alkohollal való kiszolgálását ellenőrizték szupermarketekben, élelmiszerüzletekben és benzinkutakon.
• Az MDKSZ célzott kérdőíves kutatása alapján a szűken vett dohány kiskereskedelmi szektor mintegy 20 000 magyar család megélhetését biztosítja. A trafikokat magyar tulajdonú, jellemzően családi kisvállalkozások működtetik. Ez a szektor jelentősen hozzájárul az állami költségvetéshez, hiszen a cigaretta árának mintegy 72 százaléka adótartalom, így évente közel 700 milliárd forint adóbevételt jelent.
• A dohány kiskereskedő boltokban helyi, magyar munkatársak dolgoznak, a trafikok sokszor a kiskereskedelem utolsó megmaradt egységei, és az utolsó megmaradt munkahelyek a legkisebb településeken.

Lengyel Antal arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti dohányboltok száma jelenleg nagyjából ötezerre tehető hazánkban.

Jogszabály mondja ki azt, hogy hány lakosonként nyitható egy dohánybolt a településen. Az elmúlt években azt láttuk, hogy a trafikok száma folyamatosan csökken, egyre több az ellátatlan település. Sok trafikos társunk mondott le a koncessziós jogosultságáról azért, mert az üzlet nem tudta kitermelni a költségeket.

Ezt sajnálatos tendenciának tartjuk, hiszen éppen a legszegényebb települések azok, ahol gyakran a dohánybolt volt az utolsó, még működő kiskereskedelmi egység, ami a lakosságot kiszolgálta, és ez volt a kevés, helyben elérhető munkalehetőség egyike is – jegyezte meg.

Az MDKSZ a legnagyobb problémának a feketepiacot, illetve a külföldről való termékbehozatalt tartják, mert „amíg a trafikok nagyon szigorú ellenőrzés alatt állnak és a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalmára nagy gondot fordítanak, addig egy online oldalon való rendelés vagy egy illegális kereskedőtől való vásárlás esetén ennek nyoma sincs, ők gátlástalanul adnak el a gyermekeknek is függőséget okozó, nikotinos termékeket.” A hírekben olvasható, fiatalkorúakat érintő rosszullétek is általában olyan (például eldobható e-cigaretta vagy kiemelkedően magas nikotintartalmú termék) termékekhez kapcsolódtak, amelyek hazánkban legális forgalomban nem is kaphatók.