hvg360, 2026. május 7. – Szabó Yvette

Bemutatta csapatát az agrártárcának Bóna Szabolcs miniszterjelölt. Az új agrár- és élelmiszergazdasági minisztérium államtitkári posztjának várományosa Andrej Babis Agrofert-birodalmának magyar tagjánál volt területi képviselő. Honnan jöttek a többiek? Kiket tartanának meg a régi tárcától? Miként ültetnének minden kertbe zöldséget-gyümölcsöt? És mit szeretnének elérni a Nébihnél?

Minél távolabb a hazai agrárbáróktól, minél közelebb a termelőkhöz és a fogyasztókhoz – ez vezérelhette Bóna Szabolcsot, amikor kiválasztotta munkatársait és szakértőit az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumba. A miniszterjelölt kedden mutatkozott be a szaktárca eddigi munkatársainak, és a találkozóra magával vitte a csapatát is.

Legfontosabb államtitkára a tervek szerint Molnár János agrármérnök lesz, aki a Bács-Kiskun megyei 2-es választókerületben a szavazatok 56 százalékával győzte le a szintén agrármérnök és járási hivatalvezető riválisát, a fideszes Cseh Tamást. Pedig a kormánypárti sajtó mindent megtett az ellehetetlenítésére, éppen az előző munkahelye miatt.

Molnár 2024 tavaszán közös megegyezéssel távozott Andrej Babis cseh kormányfő Agrofert-birodalmának magyar tagjától, az IKR Agrár Kft.-től, ahol területi képviselő volt: a vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket forgalmazó, majd a terményeket felvásárló cégnél a termelőkkel tartotta a kapcsolatot. Az új szaktárcának éppen erre a tudásra lesz szüksége: a keddi bemutatkozón az új vezetők azt mondták a minisztériumi dolgozóknak, hogy az új felállásban kiemelt jelentősége lesz az ügyfélközpontúságnak, ami alatt azt értik, hogy úgy akarnak kommunikálni a gazdálkodókkal és a fogyasztókkal is, hogy ők is megértsék, mit miért tesz a minisztérium, mi az egyes jogszabályoknak az értelme.

Az első intézkedések között lesz például a zöldségek és gyümölcsök áfájának az 5 százalékra mérséklése. A tájékoztatón elhangzott, hogy bár a költségvetést még nem látják, és valószínűleg üres zsákot örökölnek, de az áfacsökkentést Kármán András pénzügyminiszter-jelölt is támogatja. Az intézkedéstől önmagában sok előnyt várnak az egészséges étkezés elterjedésétől kezdve az ágazat kifehérítéséig, de ennél is tovább mennek.

Ahogy az új minisztérium egyik külső szakértője, a Bács-Zöldért Zrt. tulajdonosa, Bűdi Zsolt a HVG-nek elmondta, újból be akarják népesíteni a kerteket, azt szeretnék, hogy a fóliasátrak ismét divattá váljanak.

Bálint gazdák kellenek

– mondta, akikkel azonosulni tudnak az emberek, és akikkel közel tudják vinni hozzájuk az agráriumot. A kertészkedésre rekreációs tevékenységként is tekintenek, a Szedd magad! mozgalom pedig családi program is lehet.

„Egy dolog, hogy van 200 ezer termelőnk, de 9,5 millió fogyasztó is itt van, és nekik el kell magyarázni, miért jó az egészséges, hazai élelmiszer” – mondták a HVG-nek a tájékoztató résztvevői. Ráadásul ha jól működik a magyar agrárium, akkor a magyarországi termőterület 20 millió fogyasztót tud ellátni.

Ehhez azonban piacot kell építeni. Meg kell győzni azt a fogyasztót is, aki nem gyermelyi spagettit, hanem Barillát akar enni, hogy ezentúl a gyermelyit válassza. És persze nemcsak itthon, hanem külföldön is. A nemzetközi utakon, amelyeket eddig Szijjártó Péter vezényelt külgazdasági miniszterként, az agrárminisztérium szakemberei biodíszletek voltak, nem az volt az értelme a külkapcsolatoknak, hogy ténylegesen el is adják a magyar árukat.

A minisztériumi bemutatkozáson az áfacsökkentés mellett a másik sürgető feladatnak mondták a jelenlegi Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) önállóságának, önálló hatósági szerepkörének a visszaállítását. A kormányhivatal alá betagozódva az elmúlt években nem szakmai alapon, hanem utasításokkal születtek meg a döntések.

Ha például arról kellett határozni, hogy legyen-e egy-egy feladat ellátáshoz elegendő benzinpénz, arról egy személyben a főispán döntött. Ez volt a helyzet a vetőmag-minősítésnél vagy az élelmiszer-biztonsági piaci ellenőrzéseknél is.

Komoly feladat lesz helyreállítani a demokratikus működést azokban a szervezetekben is, amelyeknek a feladata lett volna a kapcsolattartás a termelők és a minisztérium között, de az Orbán-kormány idején teljesen átpolitizálódtak. Ilyen elsősorban az Agrárkamara, de részben a terméktanácsok is, amelyek felső utasításra vagy a kormányzati elvárásokat figyelembe véve működtek, vezetőik többnyire a Fidesz tagjai voltak.

Az új irányítás abban bízik, hogy lesznek önkéntes lemondások a vezető pozíciókról. Az első fecske már meg is érkezett: magának az Agrárkamarának az elnöke, Papp Zsolt György mondott le. Ő azon kevés fideszes képviselőjelölt egyike, aki az új Országgyűlés Fidesz-frakciójába is beülhet, vagyis Orbánék továbbra is számítanak rá, ő tölti be az alelnöki tisztséget az Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságban.

Magában az agrártermelésben is problémák sokaságát kell elhárítani a következő hónapokban: válságban vannak a tejtermelők, miután zúdul a külföldi tej a magyar piacra, és ez olyan alacsonyra nyomja az árakat, amivel már nem kigazdálkodható az állattartás. A terméktanács pár hete szinte könyörgött a kereskedőknek, hogy részesítsék előnyben a magyar termelők tejét. Problémát okoz a tejfeldolgozás is, ahogy fogalmaztak, ma jelenleg nincs normális sajt Magyarországon.

Hasonló gondot okoznak az állatbetegségek, a száj- és körömfájás, a sertéspestis, de az új minisztérium feladata lesz az is, hogy olyan szabályozást vezessen be, amely rendezi az import arányát és a multik szerepét is. Ez azért nem lesz könnyű feladat, mert a fogyasztók az olcsó termékeket keresik, a hazai termelők pedig sokszor nem versenyképesek.

Az agrárminisztérium az eddigieknél jóval karcsúbb lesz ezeknek a feladatoknak az ellátására.

 

A környezetvédelem, a vízügy és az erdészet is a Gajdos László által irányított, élő környezetért felelős minisztériumhoz kerül, így a munkatársaknak mintegy negyede, körülbelül 250 ember távozik.

 

Visszahozzák ugyanakkor a minisztériumba a volt helyettes államtitkárt, Juhász Anikót, akit egy évvel ezelőtt azonnali hatállyal mentettek fel az agrárgazdaságért felelős posztról. Juhász 2018 júniusa óta töltötte be a helyettes államtitkári tisztséget, szakmai pályáját az Agrárgazdasági Kutató Intézetben kezdte, ahol egészen a főigazgatói posztig jutott, illetve dolgozott a Nébihnél is.

Beszédes az is, hogy kik a külső tanácsadói a miniszternek, akik egyébként a minisztérium jövőbeli vezetőivel május elsején egy kvázi alakuló ülést is tartottak, és 20 órán át tanácskoztak a feladatokról – Bóna Szabolcs egy fotó erejéig meg is emlékezett erről a közösségi médiában. Ott volt például Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének elnöke.

A Hód-Mezőgazda fő tulajdonosa Harsányi Zsolt, az egyik leggazdagabb magyar agrárvállalkozó, ám róla az elmúlt években nem nagyon lehetett hallani. Nem véletlenül. 2011-ben Budai Gyula és Lázár János feljelentése nyomán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztálya a Hód-Mezőgazda privatizációja ügyében. Eredménye nem lett a nyomozásnak.

Az új minisztert támogató szakértők között van Horváth Péter, az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági cégcsoport, az UBM Nyrt. vezérigazgatója. A piacvezető magyar takarmánygyártó ismeri a külföldi terjeszkedés csínját-bínját: a 231 milliárd forint éves árbevételük 55 százalékát adó magyar piac mellett további 15 országra terjed ki a tevékenységük, amelyek közül Ausztriában, Olaszországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában saját kereskedő és termelő cégekkel is rendelkeznek.

Bóna Szabolcs csapatának tagja Seiwerth Anna is, aki a vetőmag-kereskedelemmel foglalkozó Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője, és aki – bár még csak a harmincas éveiben jár – 2024-ben az év női agrárvállalkozója lett. Ő már régóta a pillangós növények és a szójatermelés hazai népszerűsítésén dolgozik, mindamellett, hogy nagyjából a miniszter földije – a Lajtamag Mosonudvarban működik, ami 30-40 kilométerre van Bóna Szabolcs Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-jének székhelyétől.

A miniszter csapata összességében tehát inkább az állattenyésztői szektor felé húz, de ez nem túl meglepő, hiszen a rábapordányi gazdaság is elsősorban az állattenyésztésről szól. Bóna központi cégének a 4,1 milliárd forintos árbevételéhez 44 százalékkal a sertés-, 32 százalékkal pedig a szarvasmarha-tenyésztés járult hozzá 2024-ben.

A minisztériumi tájékoztatón ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szaktárcák összetétele csak a parlamenti meghallgatások után lehet végleges és legitim, vagyis a tisztségviselők egyelőre csak jelöltek.